Magas bérleti díjakhoz, növekvő hajléktalansághoz és politikai zavargásokhoz vezetett az írországi lakhatási válság - írja a The New York Times. A szociális lakhatás alulfinanszírozott, a piaci alapú bérlakások díjai egyre magasabbra nőnek, ami miatt egyre többen kényszerülnek nagy távolságból történő ingázásra, vagy akár az ország elhagyására.
Mennyire drága ma Magyarországon a lakhatás? Vásárolni vagy bérelni éri meg jobban? Az Európai Unióban az utóbbi évtizedben több mint kétszer akkora ütemben emelkedtek a lakásárak, mint a bérleti díjak és ez Magyarországon sem volt másképp. Országonként viszont nagy eltéréseket látunk, akárcsak a lakhatási költségek jövedelmekhez viszonyított arányában. Az alábbiakban a vásárlás és bérlés kérdése mellett a budapesti lakhatási költségek szintjét európai összehasonlításban mutatjuk be.
A tavalyi év második felében a gazdasági körülmények változása, az infláció hatásai, valamint a monetáris kondíciók szigorítása fordulóponthoz vezetett a lakáspiaci folyamatokban. A tendencia mind az adásvételek számának visszaesésében, mind a lakásárak megtorpanásában tetten érhető volt. Az inflációs környezettel összefüggésben mérséklődött a háztartások rendelkezésre álló reáljövedelme, melynek hatására az egész évben jellemző marad az alacsony kereslet. A makrogazdasági környezet jövőre várhatóan érdemben javulni fog, így 2024-ben az ingatlanpiac trendjei is új fordulatot vehetnek - derül ki az MBH Bank Elemzési Centruma által készített tanulmányból.
Megjelent az MNB legújabb Lakáspiaci Jelentése, amiből kiderül, hogy a magas infláció okozta reálbércsökkenés és az alacsony fogyasztói bizalom érdemben visszavetette a keresletet a lakáspiacon, de a foglalkoztatottság historikusan erős maradt, a munkanélküliség az elmúlt negyedévek recessziója ellenére sem haladja meg a 4 százalékot. A folytatódó dezinfláció 2024-től a lakosság reáljövedelmének emelkedésével, a várhatóan kedvezőbb hitelkondíciókkal és az újonnan bejelentett otthonteremtési támogatások segítségével fokozatosan növekvő pályára állíthatja a lakáspiaci aktivitást. A lakásárak alakulásában viszont a második negyedévben olyan számok jöttek, amire 9 éve nem volt példa.
Évről évre milliók kíváncsiak a lakásárak alakulására, ami nem meglepő annak fényében, hogy a lakosság többsége számára a saját lakóingatlan jelenti a legnagyobb értékű vagyontárgyat. A bérlakásban élők szintén széles csoportja pedig inkább a bérleti díjak alakulását figyeli, így a legújabb Lakáspiaci Hangulatfelmérésünkben mind a lakásárakra, mind a bérleti díjakra vonatkozóan igyekeztünk előrejelzést adni a várható irányokról. A felmérés során 12 lakáspiaci szakértőtől kérdeztük meg, hogy mire számítanak a budapesti lakásárak, bérleti díjak, lakásépítések vagy újlakáspiaci folyamatok területén az előttünk álló évben.
Egyre több európai városban kezd központi témává válni a lakhatási nehézségek erősödése, miután az utóbbi egy évben a vásárlások elhalasztása és a kevés lakásépítés miatt egyre nagyobb a bérleti piacon a keresletoldali nyomás. A fiatalok a jövedelmük egyre nagyobb hányadát kell, hogy lakhatásra költsék, miközben vannak városok, ahol sokan a bérlakáspiac szűkössége miatt nem mernek elköltözni jelenleg bérelt lakásukból. Az alábbiakban egy Bloombergen megjelent tanulmány és a hazai számokon keresztül néztük meg, hogy mi történik Európa lakáspiacán és mi a helyzet Magyarországon.
Az Európai Unióban fekvő városok közül Párizsban és Münchenben a legdrágábbak az új lakások. 2022-ben a korábbi években tapasztalt drágulás lendülete több európai országban is megtört és éves összevetésben az új lakások ára Dániában és az Egyesült Királyságban is csökkent a Deloitte Property Index 27 európai országra kiterjedő felmérése szerint. Egy új lakás vásárlásához Szlovákiában és Csehországban kell a legtöbbet dolgozni, a visegrádi országok közül pedig továbbra is a magyar fővárosban lehet a legolcsóbban lakást bérelni – állapította meg a kutatás.
Gyorsult a lakbérek emelkedése júniusban: országosan 2,1, a fővárosban 2,5%-kal lettek magasabbak egy hónap alatt. Budapest valamennyi kerületcsoportjában nőttek a kínálati bérleti díjak, a növekedés mértéke azonban elmaradt az egy évvel korábbitól - derül ki a KSH-ingatlan.com legfrissebb lakbérindexéből.
Lehet némi rossz érzésünk, ha a hazai irodapiac legkülönbözőbb területeit vizsgáljuk egy kicsit mélyebben: a tranzakciók befagytak, a finanszírozás erősen limitált, a fejlesztési kedv érthetően alábbhagyott, a home office trend stabilizálódásával pedig már látszik, hogy a bérbeadott házak valós használati aránya átalakul(t), ráadásul a gazdasági környezet, a geopolitikai kockázatok és az energiaválság aktuális és utóhatásai sem kímélik a piac szereplőit. A 2015 óta tartó irodapiaci felívelés ugyan megszakadni látszik, van azonban bőven tennivaló, amivel az irodaház-tulajdonosok foglalkozhatnak ebben az időszakban is. A bérlők már egészen más igényeket támasztanak, amire reagálni kell, a fenntarthatósági szempontok is már alapvetésnek számítanak, miközben a szabályozási környezet nem követte le megfelelő tempóban az eseményeket, pedig lenne mit bőven. Kihívás pedig akkor van mindemellett igazán, ha valaki éppen egy három jelentős irodavagyonnal rendelkező céget érintő összeolvadáson van túl, és a belső folyamatok rendezése is az elvégzendő feladatok közé kerül. Gereben Mátyással, a CPI Property Group országmenedzserével beszélgettünk mindenről, ami ma fontos az irodapiacon.
Miközben a Fed tovább folytatja a kamatemeléseket, az amerikai ingatlanszakértők a vészharangot kongatják, mivel a folyamat hozzájárul a jelzálogkamatok emelkedéséhez is. Többek szerint hamarosan "nagy baj" vár az Egyesült Államok ingatlanpiacára - írja a Yahoo! Finance.
Egy új kutatás szerint a házasságról és a szülőségről való lemondás nagy pénzügyi haszonnal jár, sőt, az amerikai nők még jobban járnak, mint a férfiak - állítja egy új kutatás.
Alig hirdette ki a kormány az energia-veszélyhelyzetet július közepén, a rezsiárak emelkedése néhány hét alatt is érezhető hatással volt a budapesti kiadó lakások piacára – derül ki a Rentingo.com legfrissebb elemzéséből. Markánsan nyílni kezdett az árolló a kínálati és a keresleti bérleti díjak között: a bérbeadók tovább emelték áraikat, és átlagosan már 180 ezer forintot kérnek egy budapesti bérlakásért, ami egyetlen hónap alatt 4,8 százalékos emelkedést jelent. Az átlagos keresleti ár ugyanakkor megragadt a 166 ezer forintos szinten, ennél többet nem igen fizetnének a bérlők. Eközben egyre több bérbeadó igyekszik kivédeni a rezsiköltségek növekedéséből adódó kockázatokat, amit jól mutat, hogy két éve nem volt ilyen magas azoknak az aránya, akik 3 havi kauciót kértek kiadó ingatlanjukért.
A kontinensen Rigában és Vilniusban tudják a legmagasabb hozamszintet realizálni a befektetők a bérlakáspiacon - közölte a több európai nagyvárosban aktívan befektető Catella legfrissebb összegzését az Otthon Centrum. A legdrágábban Genfben és Londonban lehet bérelni egy négyzetmétert, míg Budapesten jóval kedvezőbbek az árak.
Elképesztő átalakulások után van az irodapiac, de még mindig nem egyértelmű az irány, a legtöbb szereplő ugyanis a kivárás mellett tette le a voksát. Emellett a home office, a coworking, az irodaterületek albérletbe adása, a rugalmas bérleti szerződések és az átadások csúsztatása az, amik egyszerre gyakorolnak hatást a bérlők, tulajdonosok, finanszírozók, befektetők döntéseire. A forrongó események miatt talán még nem érdemes aggódni, viszont az is valószínű, hogy az útmegtalálás még nem 2022-ben fog eljönni. Kalaus Valterrel beszélgettünk a hazai irodapiaci tapasztalatairól, aki egy 2021-ben bejelentett partnerség eredményeként már a Newmark VLK Hungary ügyvezető igazgatójaként válaszolt kérdéseinkre.
Erős optimizmus jellemző manapság az irodapiacra, ahogy az ország látszólag maga mögött tudta a járványt (erre azért ne vegyünk mérget) és a gazdaság is kilábalni látszik az átmeneti sokkból. A fejlesztők és az elemzők véleménye szerint a járvány csak kisebb horpadást okozott az irodapiacon, azt temetni még messze korai lenne. A tömeges home office-ra és hibrid munkára való átállásoktól sem félnek a szakmabeliek mondván, hogy majd maximum több hely jut egy alkalmazottra. Vajon valóban indokolt ez a felhőtlen optimizmus? Vajon tényleg semmi nem árnyékolja be ezt a pozitív képet? Ennek jártunk most kicsit utána.
Az elmúlt napokban több alkalommal is részletesen foglalkoztunk a hazai lakáspiaccal, melynek során bemutattuk a legújabb országos árindexet, megnéztük a fővárosi kerületek aktuális négyzetméterárait, jövedelmek és lakásárak összefüggésében kitekintettünk az európai országok lakáspiacaira, és összegyűjtöttük az áremelkedés mellett és ellen szóló legfőbb érveket. Ezúttal viszont kimondottan a jövőre vagyunk kíváncsiak, a szokásos negyedéves Hangulatfelmérésünk keretében kilenc szakértőt kérdeztünk meg arról, hogy mi várható egy év múlva a budapesti lakásárak (használt és új), a budapesti bérleti díjak, és az országos lakásépítések száma terén, külön kitérve a befektetési célú vásárlók, a külföldi vásárlók és a hitellel vásárlók számának várható alakulására. Végül arról kérdeztük a szakértőket, hogy véleményük szerint mely területeken, milyen ingatlantípusok iránt erősödhet fel a következő egy évben a kereslet, milyen hatása lesz a hitelmoratórium megszűnésének és az erősödő inflációs környezetnek. Íme a válaszok!
Az orosz-ukrán háború fontosabb eseményeiről ebben a cikkünkben számolunk be.
Videót is közzétettek az esetről.
Az amerikai haderő egyik legfrissebb fejlesztése.
Értékes fegyverek estek ki a szolgálatból.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
